II. Állatvédelmi Kerekasztal - dokumentumok

[max]

A rendezvényen elhangzottak hangfelvétele:

(a feltöltés folyamatos, 4 CD anyagát vágjuk, konvertáljuk, töltjük fel)

Tenner Anna Lelenc Kutyamentő Egyesület (6MB)
Dr.Akszentievics Györgyi, jogász, állatvédelmi lobbista (6MB)
Mészáros Gabi Kutyasegély-szolgálat Alapítvány (15MB)
Molnár Tamásné ASKA (10MB)
Hozzászólások I. (11MB)
Hozzászólások II. (8MB)
Hozzászólások III. (25MB)
Önkormányzati rendeletek (32MB)
Mikrochip, ivartalanítás, ebadó I. (22MB)
Mikrochip, ivartalanítás, ebadó II. (29MB)

[Tenner Anna]

Nyitóbeszéd


„Az emberi faj egyidős a kutyákkal, és együttes történetük az egymáshoz csiszolódás története. A kutya nem az egyik állat a többi közül, hanem az, akit a magunk képére és hasonlatosságára formáltunk, akinek egészen magasrendű érzelmi élete van, és aki szereti őket, tudja, naponta tapasztalja, hogy a kutyák úgy viselkednek, mint a két-három éves gyerekek, éppen csak nem beszélnek – még.”

Csányi Vilmos professzor szavaival köszöntelek Benneteket abból az alkalomból, hogy egy egész napon át tartó beszélgetés keretében oszthatjuk meg egymással gondolatainkat: sintérekről, adóforintokról, ebsorsokról…
Megannyi képzőművészeti alkotás, költemény, regény, film ábrázolja a kutyát, mint az ember elválaszthatatlan társát, segítőjét…
Ma nem ígérhetek lírát, ma nem tudunk együtt elérzékenyülni megható kutyatörténeteken.
Ma együtt szembesülünk a rideg valósággal: kutya nehéz helyzetben vannak a magyarországi ebek, százezrek sorsa a kínhalál, és ezért még mi, adózó állampolgárok, fizetünk is.


Hazánkban közel 3 millió kutya él. A felmérések szerint 2 millió ebnek van gazdája. Valamilyen gazdája, tulajdonosa van, de nem biztos, hogy mind a 2 millió kutya jól van.
Ám annak az 1 milliónak, akik ma kóborolnak, kidobottan vegetálnak valahol, azoknak a helyzete végképp megoldatlan.
A róluk való gondoskodás megoldása a társadalom igénye.
Az adófizetőké, akiknek adóforintjaiból gyepmesteri telepeken páváskodó sintérek és állatorvosok hatalmaskodnak és manipulálnak, kutyával, pénzzel egyaránt.
A polgároké, akik nyugodtan akarnak élni - ha kutyások, akkor azt kívánják, a sétánál ne találják szembe magukat kóbor ebbel, aki veszélyes is lehet;
Az autósé, aki nem szeretne kutyát elütni (és az igazán mindegy, hogy az ebet sajnálja avagy az autóját).
A nemkutyás embereké, hiszen ők félhetnek a kutyától, zavarhatja őket.
És nem utolsó sorban a megoldás a társadalom azon európai gondolkodású tagjainak igénye, akik tisztelik az életet, és vallják, az állat érezni képes, intelligens lény, akinek önrendelkezési joga ugyan nincs, de életét méltó módon akarja leélni, sorsa tőlünk, emberektől függ. A kutya az ember legjobb barátja – tudjuk. És mi, emberek, milyen barátai vagyunk nekik?


Kedves Egybegyűltek, ma nem azt fogjuk itt egymásnak ecsetelni, hogy milyen szörnyű gyepmesteri telepek léteznek, nem fogunk megrázó fotókat mutogatni elütött, megkínzott, súlyosan sérült kutyákról, és arról sem, hogy a gyepmesterek miként fogják be hurokkal a rémült jószágot, majd miként tüntetik el a föld színéről is… szembesülünk mi ezzel eleget…
Ma tényeket szeretnénk közölni, megoldási javaslatokat megfogalmazni, és kérni az illetékeseket, hogy igenis, szoruljon össze a szívük kutyák sanyarú sorsát látva, de közben vigyázzanak a kasszájukra, választóikra, településük lakosságának adóforintjaira.


Amiről ma – többek között – szeretnénk szót váltani, az az önkormányzatok szerepe, feladata a kóborállat-kérdéskörében. És arról is úgy, hogy felhívjuk a figyelmüket, tudjuk, gazdátlan állat nem lehet közterületen, és minden önkormányzatnak dolga „megtisztítani” tőlük az utcákat. Be kell látnunk: a kóbor ebek eltüntetésének költségét ma az adófizetők állják, és elegük van. Kóbor kutya nem a meggyfán terem, az utcai ebnek is van tulajdonosa, valaki kidobta, aki megtalálható, felelősségre is vonható volna. Fájó a hasonlat, de úgy fest, mi mindannyian szemét-szállítási díjat fizetünk. A kóbor kutya ma csupán „nem kívánt jelenség”, eltakarítandó, megsemmisítendő.


Ma a kóbor állatok begyűjtése, megnyugtató elhelyezése önkormányzati feladat még. Az azonban elképesztő, hogy az adóforintokból gyepmesteri tevékenységre elkülönített pénzeket az önkormányzatok kutyák tömeges mészárlására költik, sőt, amíg az kutya életét nem oltják ki, addig is módszeresen kínozzák, hiszen a gyepmesteri telepek nagy százaléka nem más, mint koncentrációs tábor.


Meggyőződésem, hogy az adófizető állampolgároknak elegük van abból, hogy sejtelmes körülmények között, és igen jelentős mértékben vándorolnak sintérek zsebébe közpénzek.
Számos önkormányzat hivatkozik arra, hogy nincs igazi finanszírozási forrása, és ezért nem az előírásoknak megfelelően dolgozó gyepmesteri szolgálattal áll szerződésben, hanem választ valami olcsóbbat. Sok helyen tapasztaljuk, hogy alkalmi megbízással ténykednek kutya-befogók, olyanok, akik nem rendelkeznek megfelelő karanténozási lehetőséggel, orvosi háttérrel, és eszük ágában nincs megfelelő nyilvántartást vezetni. Egyrészt követhetetlen a befogott kutyák további sorsa, de az is, hogy mire nyújtja be a számlát a kontár-sintér. Jelenti az önkormányzatnak 15 fekete közepes eb befogását, őrzését, miközben senki nem látta, vajon tényleg volt-e 15 kutya…
A gyepmesteri telepek nagy része egy depo, ahol a kutyák ellátatlanok… Ezeken a telepeken nem biztosított a kutyák jogszabályban előírt karanténozási lehetősége, az etetésük, a velük való jó bánásmódról nincs is mit beszélni: nem bánnak a kutyákkal sehogy, nincs gondozó, nincs rájuk felügyelő személyzet. A gyepmesteri telepek semmibe veszik az állatok védelméről, kíméletéről szóló törvényi előírásokat. A szabályozással ellentétben nincs nyitvatartási idejük, a befogott kutyákról nincs nyilvántartás, nem teszik közzé a lakosság számára is könnyen hozzáférhető helyen a befogott kutyák adatait, pedig ezek hiányában a kutyáját kereső, kutyát örökbe fogadni szándékozó polgárnak esélye nincs kutyára találni, s ezzel együtt a kutyának az életre való esélye is nullázódik.


A civilek egyöntetű véleménye, az, hogy égetően sürgős az önkormányzatok gyepmesteri szerződéseinek áttekintése, ellenőrzése.
A civileknek számon kell kérniük: van-e érvényes szerződése az önkormányzatnak gyepmesteri tevékenységre, vizsgáltatni kell a szerződések tartalmát: a teljesítésekre vonatkozó jelentéseket, és azt, hogy a kifizetett összegek mögötti valódi tevélenység, tartalom igazolható-e.
Biztos vagyok benne, hogy el fogjuk érni azt, hogy minden önkormányzat nyilvános adatként rendszeresen közölje, mennyit fizet ki a gyepmesteri tevékenységre.
Meg fogjuk tudni, hogy a szerződött gyepmester rendelkezik-e a jogszabályban előírt engedélyekkel, feltételekkel. Van-e megfelelő karantén telepe, szállítóeszköze, orvosi háttere, nyilvántartási rendszere, megoldott-e az állatok elhelyezése a karantén idő leteltével, és hogy rendelkezik-e az önkormányzat naprakész gyepmesteri naplóval.


Közös érdekünk, a gyepmesteri szerződések felülvizsgálata, jogi, pénzügyi és egyáltalán nem utolsó sorban erkölcsi szempontból egyaránt. Ahol léteznek, ott érdemes volna javasolnunk, hogy kérjék az állatvédők véleményét, és amennyiben ők is megerősítik, hogy a gyepmesteri telep működése nem felel meg a törvényi előírásoknak, követeljük új pályázat kiírását, és hogy a pályázat elbírálásában súlyozottan érvényesüljön az állatvédelmi szempontúság, és a helyi, elismert állatvédő csoporttal való együttműködés garanciája.



Köszönöm, hogy eljöttetek, köszönöm, hogy ma egy asztalnál beszélhetjük meg ügyes-bajos, kutyabajos dolgainkat. Biztos vagyok abban, hogy ma világos, egyértelmű gondolatokat hallunk, megoldásokat tudunk javasolni, és sikerül elérnünk, hogy az illetékesek velünk együtt haladjanak az azokhoz vezető úton.

[max]

II. Állatvédelmi Kerekasztal
Időpontja: 2010. március 28.
Helyszíne: DÜRERKERT http://www.durerkert.com

40 elismert, aktív, sokat dolgozó, szép eredményeket elért Állatvédő csapat, 100 képviselője ül egy asztalhoz, hogy az alábbi napirendi pontok alapján közös közleményt fogalmazzon meg.

10h Megnyitó/Tenner Anna
10.05 Dr. Akszentievics Györgyi, jogász, állatvédelmi lobbista beszéde

10.15 - 12. 00 1. sz. napirendi pont
1. A gyepmesteri telepek működésének nyomon követhetősége, ellenőrizhetősége, a gyepmesteri telepek szerepének tisztázása
a.) Az államilag finaszírozott hatósági gyepmesteri rendszer és a civil állatvédő szervezetek szerepe és szerepvállalása
b.) legalább egy garanciaigényt bejelenteni a javaslatokkal együtt az állatvédelmi törvény gyepmesteri telepeken történő betartására ill. betartatására.
c.) a szükséges állatvédelmi reformok kritikus mértéke és azok alkalmazási lehetőségei jogi - államigazgatási és közigazgatási - szempontból
10.15 Mészáros Gabi, a Kutyasegély-szolgálat Alapítvány alapítója beszéde, az 1. sz. napirendi ponthoz kapcsolódón
10.30 Molnár Tamásné, Zsazsa, az ASKA képviselője beszéde, az 1. sz. napirendi ponthoz kapcsolódón
10.45 Az 1. sz napirendi ponthoz való hozzászólások, kérdések, ötletek, javaslatok

12.00 szünet

12.20-12.50 Az 1. sz napirendi pont további tárgyalása/befejezése: egységes álláspont, a megfogalmazott kérések, követelések tekintetében.

12.50 Állatvédelmi "Belső ügy": Közös fellépés az állatvédelem egén feltűnt "szerencselovagokkal" szemben. Egységes álláspont: le a megélhetési állatvédőkkel: az állatvédelem szereplői szakmaiságukkal, elkötelezettségükkel tündököljenek!
Német Juhászkutya Fajtamentés és Lelenc KME gondolatai
A résztvevők egységes álláspontjának megfogalmazása

13.20-14. 10 2. sz. napirendi pont
Önkormányzati rendeletek és magasabb rendű jogszabályok harmonizációja - néhány legégetőbb probléma, anomália, egységes igény megfogalmazása - nem vagyunk jogszabályalkotók, csupán arra hívjuk fel a figyelmet, hogy súlyos ellentmondások és joghézagok vannak
13.20 Turóczy-Faritz Judit gondolatai

14.10 szünet

14.20 - 15.10 3. sz. napirendi pont
A költségvetés ésszerű és állatvédelmi feladatokat is ellátó felhasználására (másik 1% ?) vonatkozó közös igény megfogalmazása

15.10 - 15.40 4. sz. napirendi pont
Kötelező ivartalanítás és chipezés, ebadó Igény megfogalmazása, utalással az 1. és 2. napirendi pontokban is megfogalmazott indokokra

15.40 Zárás
Az elhangzottak rövid, vázlatszerű összefoglalása, utolsó szavazás: nyilvánosságra hozatalról, az elhangzottak egységes szerkezetbe foglalt írásos anyagának az illetékesekhez való eljuttatásáról.

Résztvevők:
"Állat és Ember" Állat és Természetvédő Kulturális és Szabadidő
Alapítvány az idős és sérült állatokért
Állat- és Természetvédők Budaörsi Egyesülete
Alpha Segítő Kéz Alapítvány
Angie Állat-, és Természetvédő Alapítvány
BEAGLE-ért Közhasznú Egyesület
Bogáncs Kisállatotthon Alapítvány
Csömöri Állatvédő Civil Szervezet
Dobermann Rescue Hungaria e.v.
Elek-Ágh Állatmenhely Alapítvány
EMOFTFE - Orosz Fekete Terrier Fajtamentés
Fehérkereszt
Fekete István Állatvédő Egyesület, Szombathely
Futrinka utca Kutyavédő és Kutyás Szabadidősport Egyesület
Gazdit és Otthont - Salgótarján
Kóborka Állatvédő Egyesület
KÓBORKA Túri Állatvédők Közhasznú Egyesülete
Kutya-segélyszolgálat Közhasznú Alapítvány
Lelenc KME
Magyar Bullterrier Baráti Társaság Fajtamentő Egyesület
Mancs-Rancs Állatmentő Alapítvány
Mudi Fajtamentő Egyesület
Német Juhászkutya Fajtamentés Alapítvány
NOÉ Állatotthon Alapítvány
Összefogás a Szánhúzókért Alapítvány
Pápai Humán Állatvédő Egyesület
PET Állat- és Környezetvédelmi Egyesület
PHILIP Természet- és Állatvédő Egyesület
Pilis-Budai Kutyások
Retriever Rescue
Siófoki Állatvédő Alapítvány
Spitz Fajtamentőszolgálat
Szent Ferenc Állatotthon Alapítvány és Agár-fajtamentés
Szentendrei Árvácska Állatvédő Egyesület
Tappancs Állatotthon Alapítvány, Tatabánya
Tappancs Állatvédő Alapítvány, Szeged
TordasZoo
Vahur Ajka és térsége Állatvédő Egyesület
Zöld Menedék Állatvédő Alapítvány
Zöld Zebra Állat- és Természetvédő Egyesület